Kínában a Forma-1 1000. versenyhétvégéjéhez, vagyis milleniumhoz érkezik. Sok vagy kevés? 1000. futam, de nem az 1000. futamgyőztes. Melyek voltak a legemlékezetesebb versenyek a sorozat történetében?

A sorozat 70. évadában érkezett el ahhoz, hogy az 1000. versenyhétvégéjét ünnepelje. Kicsit kettős érzésem van a kínai helyszínnel kapcsolatban. Egyrészt, ha visszamegyünk a történelemben a kínai a világ legősibb civilizációja, számtalan találmány, mint például az iránytű, a papír, a nyomtatás, a puskapor, a porcelán, a selyem, a fogaskerék már az ókorban ismert volt számukra. Ellenben hiába 2004 óta, vagyis immáron 16. alkalommal látja vendégül a száguldó cirkusz mezőnyét, közel sem hasonlítható össze az olyan klasszikus versenypályákkal, mint Spa-Francorchamps, Monza, Silverstone, Monaco vagy éppen Montreal. Kína a világ legnépesebb országa és az elmúlt évtizedben a legdinamikusabban fejlődő nagyhatalom, így az F1 számára inkább gazdasági, semmint történeti okokból volt érdemes futamot rendezni az országban. Az ország gazdasági fellendülése az 1990-es évektől kezdődött, az autóipar, gépgyártás valamint az autó- és motorsportban való részvétel teljesen idegen volt számukra, a lakosság rendkívül csekély hányada engedhette meg magának a gépkocsit. A versenyzők számára talán nem a legkedveltebb aszfaltcsík, s ha már visszatekintek a legemlékezetesebb futamokra, innen csak Nico Rosberg és a modernkori Mercedes csapat első sikere ugrik be 2012-ből. Kína F1-es történelmét rontja, hogy egyetlen kínai versenyző sem állt rajthoz.

Az 1000. futam vitatható, hiszen az 1950-1960 között megrendezett 11 indianapolisi futamokon döntően csak amerikai versenyzők vettek részt. Az F1-ben lévő technikai szabályrendszer az indaianapolisi versenyen nem érvényesült, a résztvevők más autókkal álltak rajthoz, ennek ellenére ezek a futamok is beleszámítottak a világbajnokságba. A kezdetekkor tehát voltak az európai futamok és volt az indianapolisi verseny, az öreg kontinenst először 1953-ban hagyta el a száguldó cirkusz mezőnye, innentől kezdve rendezték meg az Argentin Nagydíjat.

Az 1000. futamon biztosan nem az 1000. futamgyőztest ünnepelhetjük, ugyanis három alkalommal két versenyző osztozott az elsőségen. Az 1000. futamgyőztes a 2018-as év Abu Dhabi nagydíjának győztese, az ötszörös világbajnok, Lewis Hamilton lett, miután az 1951-es Francia Nagydíjon Luigi Fagioli és Juan Manuel Fangio, az 1956-os Argentin Nagydíjon Luigi Musso és Fangio, az 1957-es Brit Nagydíjon pedig Tony Brooks és Stirling Moss közösen mondhatták magukat győztesnek.

Az alábbiakban felsorolnám azokat a versenyeket, amelyek a legemlékezetesebbek voltak a sorozat történelmében. Nem szeretnék rangsorolni, s nem is célszerű konkrét számot meghatározni, hogy tíz vagy húsz futamot emeljek ki. Biztosan sok verseny van, amely történeti, kulturális okokból, vagy egy világbajnok visszatérése, egy máig fennálló rekord szempontjából került be a történelemkönyvekbe, így az alábbi listában nem feltétlenül az izgalmas versenyek kerülnek terítékre, hanem azok is, amelyek jelentős mérföldkőnek számítottak a sorozat történetében. A versenyeket a könnyebb áttekinthetőség érdekében időrendi sorrendben, röviden részletezném.

Az 1956-os Olasz Nagydíj: Ez a verseny a tragikus sorsú Peter Collins önzetlenségéről marad emlékezetes. A brit versenyző az utolsó futamig esélyes volt a bajnoki címre, csak akkor lehetett volna világbajnok, ha megnyeri a versenyt és Fangio nem szerez öt pontnál többet (vagy amennyiben Collins megfutja a leggyorsabb kört, akkor hatot). A negyedik vb-címére hajtó argentin a versenyből kiállni kényszerült, Musso pedig nem volt hajlandó átadni a kocsiját neki. Vele szemben Collins feladta világbajnoki esélyeit. A futamot Moss nyerte, így ha Collins egyedüliként a második helyen fut be mögötte, akkor is csupán a második helyen zár az összetettben, így viszont ezt is elbukta, s csupán a harmadik helyen végzett. Fangio a megszerzett 3 pont nélkül is megnyerte a bajnokságot, tudniillik a legjobb 5 versenyeredményt vették figyelembe a szezonban. A fiatal brit reménység az 1958-as Német Nagydíjon halálos balesetet szenvedett.

  • Facebook

Peter Collins önzetlensége az 1956-os Olasz Nagydíjon. Átadta Fangiónak Ferrariját, ezáltal csupán a 3. helyen zárt az összetettben /Kép forrása: Pinterest/

Az 1968-as Belga Nagydíj: Bruce McLaren saját csapatának színeiben győzött. Az új-zélandi versenyző csupán az utolsó körben állt az élre, miután Jackie Stewart tankolás miatt kiállásra kényszerült, s csak a negyedik helyen zárt. A McLaren csapat első Forma-1-es sikere, sajnos Bruce utolsó győzelme is volt egyben. Az új-zélandi versenyző 1970-ben halálos balesetet szenvedett.

  • Facebook

A McLaren a Forma-1 második legsikeresebb csapata. Saját csapata első, pályafutása utolsó győzelmét aratta a tragikus sorsú Bruce McLaren /Kép forrása: McLaren/

Az 1971-es Olasz Nagydíj: Ezt a versenyt az alábbi kvízzel szemléltetném. Ezen a futamon n versenyző állt az élen legalább egy kör erejéig, köztük a szezon világbajnoka és az előző év futamgyőztese is. A pole-ból még nem futamgyőztes versenyző indult, aki nem mellesleg első rajtelsőségét szerezte csapatának. Az első futamgyőzelmükért versenyzők száma > n/2 (a versenyen legalább 1 kört az élen megtett versenyzők fele). A versenyt vezető versenyzők több, mint fele pontot szerzett. A pontszerzők (ezt a versenyt is beleszámítva) megszerzett futamgyőzelmeinek száma: 1.
Az évad egyik legizgalmasabb versenyén nyolc különböző versenyző állt legalább egy körön keresztül az élen, amely máig rekord az F1 történetében. A pole-ból Chris Amon indult, aki a Matra csapat első rajtelsőségét szerezte. A futamot vezető versenyzők közül Peterson, Amon, Cevert, Hailwood és Gethin is az első győzelméért versenyzett, végül utóbbi versenyző ünnepelhetett. Ez volt a legszorosabb befutó a Forma-1 történetében Gethin mindössze 1 századdal előzte meg Petersont, továbbá az ötödik helyezett Genley hátránya is mindössze 61 század volt.

  • Facebook

Az 1971-es Olasz Nagydíjon öt a versenyt vezető versenyző is pályafutása első győzelméért küzdött, a szerencse végül Peter Gethinnek kedvezett a sorozat legszorosabb befutóján /Kép forrása: Red Bull/

Az 1976-os Japán Nagydíj: Az egész szezon a McLarenes James Hunt valamint a Ferraris Niki Lauda küzdelméről szólt. Lauda Nürburgringen majdnem halálos égési sérüléseket szenvedett, csodával határos módon két futam kihagyását követően a negyedik helyen végzett Monzában, vagyis megmaradt az esélye a világbajnoki cím elhódítására. A szezonzáró Japán Nagydíjon az eső miatt későbbre halasztották a futamot, az indítás után Lauda pedig önként feladta a versenyt, világbajnoki címvédőként nem vállalta a kockázatot. James Hunt a harmadik helyének köszönhetően egy ponttal zárt a bajnokság élén. A futam nemcsak Hunt és Lauda világbajnoki címéről marad emlékezetes, először rendeztek Japán Nagydíjat a Forma-1 történetében, először indult japán versenyző a sorozatban, szám szerint három (bizonyos források szerint Masahiro Hasemi futotta meg a verseny leggyorsabb körét).

  • Facebook

Lauda csodával határos módon tért vissza a halál torkából, inkább elengedte a világbajnoki címet, James Hunt elsőségével zárult az 1976-os szezon /Kép forrása: Jerry Garrett/

Az 1983-as USA-West Nagydíj: Utolsókból elsők. John Watson és Niki Lauda a 22-23. helyről indulva arattak kettős győzelmet a McLaren színeiben. Ez volt az utolsó igencsak emlékezetes és meglepő eredménnyel záruló verseny a Long Beach-i pályán, amely a növekvő költségek miatt nem tudta tovább vállalni a nagydíjrendezést. Watson a mai napig rekordtartó, övé tehát a legrosszabb rajtpozíció, ahonnan startolva valaki győzedelmeskedett (ma nincsenek is ennyien a mezőnyben, így idén biztosan nem dől meg ez a rekord). A brit pilóta 1982-ben USA-East Nagydíjon a 17. helyről rajtolva is a pódium tetején ünnepelhetett.

  • Facebook

Watson nyert a leghátrábbról startolva a Forma-1-ben, a McLaren kettős győzelmet ünnepelt a Long Beach-i pályán a 22. és a 23. helyről startolva /Kép forrása: formula.hu/

Az 1986-os Magyar Nagydíj: Elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy vasfüggöny mögötti szocialista berendezkedésű ország vendégül lássa a száguldó cirkusz világát. Bernie Ercclestone azonban igazi cirkuszt, világbajnokságot akart. Akkoriban nem olyan sok ország rendezett futamot, kevés új pálya debütált a 80-as évekig bezárólag. A pálya rekordidő alatt (8 hónap) épült fel. A legbüszkébbek arra lehetünk, hogy megszakítás nélkül, idén immár a 34. alkalommal ad otthont a pálya a száguldó cirkusz mezőnyének. Igencsak a rangsor első felében vagyunk a 33 futamot rendezett helyszínek tekintetében is. Az első versenyt Nelson Piquet nyerte, a világbajnokok közül itt szerezte első győzelmét Damon Hill (1993), Fernando Alonso (2003) és Jenson Button (2006).

  • Facebook

A Forma-1 lebontotta a vasfüggönyt, nem ismert határokat, Magyarország 1986 óta rendez futamokat /Kép forrása: Grand Prix 247/

Az 1994-es San Marinói Nagydíj: A Forma-1 történetének minden bizonnyal legtragikusabb hétvégéje volt. A mindmáig legjobbnak tartott és legnagyobb rajongótáborral rendelkező Ayrton Senna vezető helyen haladva halálos balesetet szenvedett. A hétvége Rubens Barrichello bukásával kezdődött, a kvalifikáción pedig Roland Ratzenberger szenvedett fatális balesetet. A nyolcadik pole-ját szerző Senna Michael Schumacherrel (Suzuka) valamint Lewis Hamiltonnal (Melbourne) tartja a rekordot az egy pályán legtöbb pole-t szerzést illetően. A szombati tragédia után Senna fontolóra vette, hogy nem indul a versenyen. A fatális kimenetelű baleset több tényező együttes hatásának köszönhetően következett be, a rajt utáni biztonsági autós fázis, a Williams kiforratlansága, valamint a pályaszakasz kevésbé biztonságos volta is szerepet játszott. Senna halála új fejezetet nyitott a száguldó cirkusz történetében, jelentős biztonsági előírásokat vezettek be ezt követően.

  • Facebook

A Forma-1 legsötétebb hétvégéje: pénteken Barrichello szenvedett szerencsés kimenetelű balesetet, szombaton Ratzenbergertől, vasárnap Sennától búcsúzott örökre a száguldó cirkusz közössége /Kép forrása: The National/

Az 1996-os Monacói Nagydíj: Az esős futam, majd a felszáradó pálya sokakat megtréfált, mindössze a három dobogós ért célba a 2 órás időhatár miatt a 75. körben leintett versenyen. Hatalmas meglepetésre a 14. helyről startoló Olivier Panis egyetlen győzelmét szerezte, amely a Ligier csapat 15 év utáni utolsó sikere volt egyben.

  • Facebook

Monacóban ritkán érvényesül a papírforma, 1996-ban senki sem fogadott volna a 14. helyről rajtoló Olivier Panisra /Kép forrása: MAXF1.net/

A 2003-as Brazil Nagydíj: Az interlagosi pálya sokszor hozott meglepő eredményt. A futam előtt senki nem gondolta volna, hogy a nyolcadik kockából startoló Giancarlo Fisichellát hirdetik győztesként, pontosabban a soron következő imolai nagydíjon. Az esős versenyen mindössze nyolcan értek célba, vagyis ennyien teljesítettek 54 kört. A verseny idő előtti leintését az okozta, hogy Mark Webber Jaguarjanak leszakadt kerekét telibe találta Fernando Alonso. Az eredményhirdetésen még Raikkönen vehette át a győztesnek járó trófeát, csak utólag derült ki, hogy Fisichella kezte elsőként az 54. kört, aki így pályafutása első győzelmét ünnepelhette, amely a Jordan csapat utolsó sikere is volt egyben.

  • Facebook

Brazíliában többször rendeztek esős versenyt, a 2003-as káoszfutam talán mindent felülmúlt, az olasz Fisichella első sikerét aratta, a harmadikként végző Alonso a dobogóra sem tudott felállni a balesetét követően /Kép forrása: MAXF1.net/

A 2005/2006-os San Marinói Nagydíj: A 2005-ös nagydíjon a regnáló hétszeres világbajnok Michael Schumacher valamint a trónkövetelő Renault-s Fernando Alonso vívott nagy csatát az utolsó körökben, a spanyol remekül védekezett, 0,215 másodperces előnnyel zsinórban harmadik győzelmét aratta, magabiztosan vezetve a bajnokságot. A következő évre feljavult a Ferrari, amelynek során Schumacher revansot vett fiatal riválisán, első győzelmét szerezte a szezonban, mögötte Alonso 2 másodperces hátránnyal végzett.

  • Facebook

Ritkán láthatunk olyan élvezetes csatát, mint amilyen a 2005-ös imolai pályán történt. A címvédő Schumacher és a trónkövetelő Alonso küzdelme örökre emlékezetes marad /Kép forrása: formula.hu/

A 2005-ös USA, indianapolisi nagydíj: A gumibotrányáról elhíresült nagydíj, amelyen csak a Bridgestone gumiabroncsot használó csapatok álltak rajthoz, mivel a Michelin gumik használata nem volt biztonságos. Ezen a nagydíjon álltak rajthoz a legkevesebben, szám szerint hatan. A Ferrari 2005-ben egyetlen győzelmét szerezte Michael Schumacher révén, a meglepetésember a portugál Tiago Monteiro volt a dobogó harmadik fokán, aki hazája egyetlen, a Jordan csapat utolsó dobogóját szerezte.

  • Facebook

Minden idők talán legbotrányosabb futama volt a 2015-ös USA Nagydíj, amelyen a Michelin gumit használó csapatok a felvezető kör után feladták a versenyt /Kép forrása:formula.hu/

A 2007/2008-as Kanadai Nagydíj: Robert Kubica horrorisztikus balesete, majd a soron következő évben követően mindmáig egyetlen győzelme a montreali aszfaltcsíkon. 2007-ben itt aratta első sikerét az immáron ötszörös világbajnok Lewis Hamilton, egy évre rá pedig amatőr hibát vétett a boxutca kijáratánál, melynek során kiütötte Kimi Raikkönent. A versenyt ennek köszönhetően Kubica nyerte csapattársa Nick Heidfeld előtt a BMW-Sauber csapat egyetlen győzelmét szerezve. Első kelet-európai pilótaként vezette a világbajnokságot. Mindkét évben meglepetésember állt a dobogó 3. fokán, 2007-ben Alexander Wurz, 2008-ban David Coulthard, mindketten pályafutása utolsó dobogóját szerezték.

  • Facebook

Robert Kubica a horrorisztikus bukása utáni évben győzött Montrealban, amelynek köszönhetően vezette a pontversenyt /Kép forrása: Indavideo/

A 2008-as Szingapúri Nagydíj: Az első szingapúri villanyfényes nagydíjon, amely a 800. futam volt az F1 történetében, ki ne emlékezne a Nelsinho Piquet általi Crashgate-re. Az időmérőn csupán 15. helyen végző Fernando Alonso egyetlen útja a győzelemre egy biztonsági autós fázis előidézése volt. A csapattárs Piquet szándékosan csapta falhoz autóját, s mivel Alonso előtte volt a boxban, egy kiállásnyi előnyt nyert a többiekkel szemben, amely elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy megnyerje a versenyt. A világbajnokság szempontjából Felipe Massa járt pórul, aki mindmáig ezt a botrányos futamot említi meg annak, kapcsán, hogy min is múlt a 2008-as bajnoki címe.

  • Facebook

Az első villanyfényes futam utólag botrányba fulladt, Nelsinho Piquet falhoz csapta Renault-ját a győzelemhez segítve ezzel csapattársát, Fernando Alonsót /Kép forrása: Reddit/

A 2010-es Bahreini Nagydíj: A szezonnyitó talán nem a legizgalmasabb versenyek egyike volt, azonban első Ferraris versenyén győzött Fernando Alonso a Ferrari színeiben. Három év kihagyás után visszatért Michael Schumacher, a Mercedes csapat pedig 1955 óta ismét konstruktőrként állt rajthoz, a 2009-es év világbajnok csapata, a Brawn GP jogutódaként. A McLaren az elmúlt 2 év világbajnokával Hamiltonnal és Buttonnal vágott neki az évnek, míg Kimi Raikkönen ideiglenesen elhagyta a száguldó cirkusz világát.

  • Facebook

A 2010-es szezon különlegessége Michael Schumacher és a Mercedes csapat visszatéréséről marad emlékezetes (no meg egy nem mindennapi fináléról) /Kép forrása: Motor1.com/

A 2011-es Kanadai Nagydíj: Az egész napos égi áldásnak köszönhetően a biztonsági autó mögött rajtolt a futam. Az első jelentősebb eseményt a két McLaren összeérése jelentette, amelynek köszönhetően Hamilton hátsó felfüggesztése eltört, így feladni kényszerült a futamot, Button pedig első vezetőszárny cserére kényszerült, továbbá és ő volt az első, aki intermediate abroncsokra váltott. Mivel túl gyorsan hajtott a pitlane-en, ezért boxutca-áthajtásos büntetést kapott. Ezután leszakadt az ég, s két óra hosszára félbeszakították a futamot. Az újraindítást követően a  37. körben bejött a biztonsági autó ugyanis Button beleforgatta Alonsót a falba. Ekkor senki nem gondolta volna, hogy őt inti le elsőként a kockás zászló. A brit mehetett a boxba új orrkúpért és egy új szett intermediatért, és végül az utolsó helyre jött vissza. Heidfeld balesete után ismét pályára jött a safety car, a felszáradó pályán Button már a negyedik helyen találta magát. Könnyedén megelőzve Schumachert és Webbert az élen álló Vettel után eredt, aki nyomás alatt az utolsó kör felénél hibázott, így Button egy nem mindennapi, rekordhosszúságú, soha nem feladós futamon pezsgőzhetett a dobogó legfelső fokán.

  • Facebook

A rekordhosszúságú futamon Jenson Button győzött Montrealban, a 2009-es világbajnok több káoszfutamot nyert pályafutása során /Kép forrása: Autoblog.com/

Címlapfotó forrása: formula1.com

Share This