Kategóriák
Formula 1 Összes

Ének az esőben, főszerepben Jenson Button – a 2011-es Kanadai Nagydíj

Rengeteg eső és még annál is több, és a legvégén a dráma. Button jókor volt jó helyen, de odáig el is kellett jutnia – és párszor egyáltalán nem tűnt úgy, hogy eljut a végéig.

A 2011-es szezon inkább csak folytatta mindazt, ami a megelőző pár évben indult el. A 2010-ben behozott három sereghajtó csapat (Hispania, Virgin/Marussia/Manor, Lotus/Caterham) közül még mindegyik küzdött a talpon maradásért – utóbbi már Renault-motorokkal -, Sebastian Vettel és a Red Bull már túl volt első világbajnoki címükön és épp a másodikon dolgoztak, Fernando Alonso volt a Ferrari ügyeletes megmentőjének hálátlan szerepében és már túl volt egy elvesztett bajnoki címen velük, a Mercedes pedig továbbra is csak alakulgatott Schumacherrel és Rosberggel.

Ebben az évben történt, hogy Montrealba érve katasztrofális idő fogadta a mezőnyt és a verseny több mint 4 órán keresztül tartott. Az eleje még egész rendben lezajlott, de aztán az eső teljesen használhatatlanná tette a pályát, ezért 26 kör után megszakították a nagydíjat – több mint két órára. Közben pedig lassacskán közeledett a szürkület is – mondjuk nem nálunk, itthon már rég este volt, mikor ment a futam.

És hogy miért került Button a címbe? Mert vele minden megtörtént azon a versenyen. Kétszer került a mezőny végére – egyszer áthajtásos büntetés, egyszer pedig defekt miatt -, két világbajnokot is kiütött a küzdelemből – Hamiltont falhoz szorította, Alonsót pedig kipördítette -, de mindannyiszor felállt, átgázolt a mezőnyön és a legvégén hibára kényszerítette Sebastian Vettelt, ezzel megnyerve a futamot. Ahogy a csapatrádióban is mondta a leintés után: “ez egy pokoli nagy futam volt”.

Bizony, az. Button 4 óra 4:39 perc alatt teljesítette a valószínűleg legőrültebb, de mindenképpen leghosszabb Kanadai Nagydíjat.