A Formula-1 mezőnye Monaco után egy újabb gazdag történelemmel rendelkező helyszínre látogat el. Montreal hajdanán még indiánok lakta falu volt, míg meg nem jelentek az európai felfedezők.

 

A Száguldó Cirkusz következő állomásának helyszíne a Monacói Nagydíj után két héttel a kanadai Montrealban lesz. Kanada 1967-ben rendezhetett először F1-es futamot, akkor még az Ontario-tó melletti Mosport-Parkban. 1970-ben a quebec-i Mont Tremblant-ban tartották a nagydíjat, melynek a következő 7 évben ismét a Mosport Park szolgált otthonul. A montreali Circuit Gilles Villeneuve 1978-ban szerepelt először az F1-es naptárban, nevét a Ferrari kanadai ikonjáról, Gilles Villeneuve-ről kapta annak 1982-es halála után. A rendezési jog egy 2009-es megszakítást leszámítva máig a tulajdonában van. A pálya Île Notre-Dame szigetén található, a pálya pedig a versenyhétvégéket leszámítva közútként üzemel. Érdekesség, hogy a versenynek otthont adó sziget nem természetes képződmény, azt ugyanis az 1967-es világkiállításra mesterségesen hozták létre. A vonalvezetés hossza 4,361 km, melynek jelentős részét egyenesek teszik ki, így a motorerő kiemelt fontossággal bír. A nagy végsebesség mellé nagyon kemény féktávok és technikás sikánok párosulnak, a leszorítóerő Monza után itt a legkisebb. Egyértelműen kimondható, hogy a pálya leghíresebb része a Bajnokok Fala, melynek 1999-ben három világbajnok, Damon Hill, Michael Schumacher és Jacques Villeneuve is áldozatául esett egyazon verseny alatt. Azonban nem csak Forma-1-es futamokat rendeznek itt. Többek között a Champ Car, vagy a Nascar Busch Series mezőnye is körözött már az aszfaltján.

 

  • Facebook

A Bajnokok Fala számos áldozatot szedett már. Kép: Essentially Sports

 

Montreal Kanada második legnagyobb városa, lakossága 1,7-2 millió fő közé tehető. Párizs után a második legnépesebb francia nyelvű város a nyugati világban. Emellett jelentős az angol  kisebbség is. Híres a hatalmas, zöld területeiről, parkjairól, nem hiába sorolják a világ legélhetőbb városai közé. Több kulturális és sporteseménynek otthont adott már, mint például az 1967-es világkiállításnak, vagy az 1976. évi nyári olimpiai játékoknak. Nevét valószínűleg a Mont-Royal angol szóból kapta, mely királyi hegyet jelent. A városra jellemző a szélsőséges időjárás. Nyáron jellemzően sok csapadék hullik és viszonylag meleg uralkodik, míg télen átlagosan a -15 fokot is eléri a levegő hőmérséklete. Eszerint akár még az idei első esős futamra is sor kerülhet. A város helyén korábban a Hochelaga nevű indián város feküdt a maga 3500 lakosával, míg a franciák Jacques Cartier felfedező révén 1535-ben, I. Ferenc francia király nevében eljárva birtokba nem vették a szigetet. Az idő múlásával Montreal a Nyugat egyik legfontosabb kikötőjévé lépett elő, ezzel fellendítve a saját fejlődését. Napjainkban az ország tengeri forgalmának 60% ide irányul. Jelentős az európai bevándorlás, ezt mutatja az is, hogy a város lakosainak 20% sem az angolt sem a franciát nem beszéli anyanyelveként. Nagyszámú olasz, román illetve lengyel kisebbség is jelen van a városban.

 

  • Facebook

Jacques Cartier francia felfedező találkozik a mai Montreal helyén élő irokéz indiánokkal. Kép: ancient-origins.net

Share This