Az utóbbi napokban több neves magyar médium is olyan cikkeket jelentetett meg, melyek rossz fényben tüntetik fel az elektromos autózást, a szén-dioxid kibocsájtást alapul véve.

A formula.hu cikke azt állítja, hogy egy dízel Mercedes kevesebb káros anyagot bocsájt ki, mint egy Tesla. A legnagyobb hiba ott van az egyenletben, hogy nincs egyenlet. Kimondják az általuk tényként kezelt dolgokat, de azok alátámasztására nem is törekednek. A legnagyobb hiba azonban az, hogy míg az elektromos áram előállítását beleszámolják az autó szennyezésébe, addig a gázolajét nem.

Egy elektromos autóhoz, és legyártásukhoz elektromos áram szükséges, aminek az előállítása három módon történhet. Megújuló energiákból, amik nem bocsájtanak ki Co2-t, atomenergiából, ami szintén nem, viszont a kiégett fűtőanyag tárolása már gondokat okoz. A harmadik a fosszilis energiahordozók égetése, ami nagy mennyiségű szén-dioxidot bocsájt ki, de az utóbbi időben kezdenek visszaszorulni. A Tesla egyik új terméke a napelemes tetőcserép, ami bőven megtermeli az áramot az autónak egész napra. A másik tényező az akkumlátorok újrahasználása vagy újrahasznosítása. A lítium, kobalt és mangán a fosszilis energiahordozókhoz hasonlóan korlátozott mennyiségben van jelen a földben, így az újrahasznosítás az egyetlen út. A Tesla egy zárt körforgást alkotott, melyben az energiacellák 60%-át újrahasznosítják más termékekhez, és 10%-át újrahasználják, főleg szélerőművekben. Ha az energia megújuló forrásból származik (Németországban 50% fölött van ez az arány), és újra lehet hasznosítani a használt akkumlátorokat, akkor minimalizálni lehet a szennyezést. Ha azonban az áram fosszilis enegriahordozóból jön létre, akkor is annyival jobb a helyzet, hogy nem a városban, hanem vidéken rontja a levegőt.

Képtalálat a következőre: „tesla model 3 charging”
  • Facebook

Ezekkel szemben egy dízel vagy benzines bármerre jár, Co2-t juttat a levegőbe. Érdemes itt is megnézni az üzemanyag útját a kitermelés helyétől az autóig. Az olaj főleg Oroszországból és a Perzsa öbölből érkezik vezetéken, illetve tankerhajókon (amik szintén gázolajat fogyasztanak). A felhasználás helyétől nem messze finomítják őket, és tartályautók (ezek is gázolajat fogyasztanak) viszik őket a benzinkutakra, ahol az autókba lehet tankolni, ami azt jelenti, hogy mielőtt egy csepp elégett volna, már szennyezett. Az üzemanyagot is lehet környezetbarátabbá tenni, mégpedig biodízel használatával. Azt a Co2-t, amit az autó kibocsájt, a növény fotoszintetizáláshoz használja (mindet), és ezzel azt hinnénk, hogy minden rendben. Az első és legfontosabb hátránya ennek, hogy a szén-dioxid nem ott termelődik, ahol a növény fel tudná használni (vagy a növény nem ott, ahol a Co2, de ez részletkérdés). A második, hogy azok a mezők, amik növények termesztésére lennének használva, elvonnák a helyet azoktól, amiből étel vagy takarmány lesz, így nem túl jó a megítélésük.

Képtalálat a következőre: „mercedes c class”
  • Facebook

A fent említett cikkek a metánt állítják be megoldásnak. Előállítása természetes, az égése viszont hasonlít a fosszilis üzemanyagokra, hiszen ugyanúgy szénhidrogén, csupán kevesebb szénatommal. Ugyanúgy szén-dioxidot bocsájt ki, csupán kevesebbet. Mintha nem 6 litert fogyasztanánk, hanem csak 4-et.

Összeségében abban mindenki egyetért, hogy a dízel-benzin duó hosszú távon nem fenntartható, így váltani kell. A váltás elindult, elkezdtünk villanyautókat gyártani, nem kis sikerekkel. Értelmetlen lenne egy újabb váltást eszközölni, és mégis pöfékelni Co2-t, amikor a megújuló energiák felé való nyitással ezt teljesen el tudnánk kerülni.

 

Share This